1.rész

Nyári kavalkád

Június 23.

Na, még mielőtt összezavarodnátok, anyukám magyar, apám meg amerikai, és anyám miatta költözött, ide, nem akarom, hogy megismétlődjön, mindegy. Én itt születtem meg, anya itt maradt velem, apám meg lelépett. Mi magyarul beszélünk anyummal, és a suliban is angol és magyar kéttannyelvűre járok. Angolul kevesebbet tudok mint magyarul. Mindegy. Ma megyünk Bulgáriába!!!! Méghozzá Suzie-val!!! És ha mindez nem lenne elég, akkor közlöm, hogy szülők nélkül!!!!! Tehát anya alig akart elengedni! Suzie ott állt már, vagy fél órája, és várta hogy anyám mikor enged el! Végül bekövetkezett ez a pillanat is, és én nagyot nyeltem amikor a hatalmas repülőgépre szálltunk fel, megfordultam és még intettem egy utolsót anyunak, aztán egy határozott mozdulattal levágódtam az ablak melletti ülésre. Nem hiszem hogy ez jó ötlet volt-e, de úgy gondoltam, hogy ha rosszul leszek Suzie-val helyet cserélek. Tehát még a talajon voltunk, de én már úgy éreztem, hogy nem fogom kibírni. DE amikor a gép orra felemelkedett akkor éreztem úgy hogy ott ájulok el! Nem volt ez jó ötlet! Nagyon nem!!!!  Hát most nem akarom részletezni, de minden 10 perc után mentem a wc-re, és csináltam valamit (!!!). Suzie totál kétségbevoltesve, hogy rosszul vagyok, meg minden, de végül megnyugtattam é meg is fogadtam neki, hogy többet nem megyek wc-re. Amúgy jó volt az utazás, miután már nem mehettem el, bealudtam, és csak arra ébredtem fel, hogy már a talajon vagyunk, áll a gép, mindenki száll lefele, és Suzie engem ébreszteget. Kinyújtottam magam, ásítoztam, és nekiláttunk a szálláshoz. Tök jól néztünk ki, két csaj egymás mellett, mindkettő kezében egy hatalmas gurulós bőrönd, és bolyongnak a nagyvilágban. Még jó, hogy gurulós bőrönd volt, mert ha cipekednünk kellett volna, én belepusztulok! Gyorsan megtaláltuk a hotelünket, mert buszra szálltunk, és a megálló a hotel előtt volt :). Érdekes, hogy mikor észrevették, hogy a lépcsőn próbáljuk felvinni a cuccunkat, odajött egy komornyik (?) és egyszerűen felemelte mindkettő bőröndöt, felvitte a lépcsőn be a recepciós pulthoz. Mi csak követtük ez embert, és hát szembesültünk, hogy most magyaráznunk kell, e recepciósnak, hogy megértsen minket. 

-Deutch? Deutch? - kérdezte rám nézve, és mosolyogva a recepciós.

-Noo... English? - és nagy nehezen elmagyaráztunk mindent amit kellett, megkaptuk a kulcsunkat is. 275-ös szoba. Szuper! Mivel egy szoba két személyes, ezért Suzieval együtt alszunk! Ennél nem is lehetett jobb! Ja, és nem csak kulcsot kaptunk, hanem karszalagot is, a 18 éven felüliek narancsot, az aluliak pedig sima sárgát. Mi a sárgából kaptunk. Ez nyilván arra szolgált, hogy a bárba ha kérsz alkoholt akkor megnézik a karszalagot, és rögtön lebuksz ha kiskorú vagy! Mondjuk nekem nem is nagyon hiányzik! Tehát, a komornyik tovább vitte a cuccunkat, a 275-ös szoba felé, mi miközben követtük, csak ámultunk, hogy milyen hiper-szuper hotel ez! 3 medencéje volt! Egyik a poolbar, oda be lehet inni innivalót, és ott beszélgetsz, meg kényeztetnek! A másik a gyerekmedence, ami a térdedig ért, és a mélyvíz, ahol fokozatoan mélyül a vízszint. A komornyik megállt egy sárga ajtó előtt, amire piros betűkkel ki volt írva: 275. Hát ez lett volna a mi kis fészkünk. Kinyitotta az ajtót, és bevitte a cuccot, majd mindent megmutatott. Áram csak akkor volt,ha belerakod a kulcsot, abba a kulcstartóba, ami az ajtó mellett volt. Az durva volt, hogy csak a hálószoba, meg egy fürdőszoba volt. Az ágy akkor mint egy ház, a szekrények is akkorák, az ággyal szemben egy íróasztal volt, ami fölött egy tükör állt. Az erkélyen a kilátás, szuper volt, a három medence, és a tenger is benne volt!  A medence körül egy csomó napernyő, ami mellett kettő napágy volt! El voltam ragadtatva! De Suzie is, mert kérte hogy csípjem meg annyira szupi hely!

-Figyu, menjünk le, az egyik napernyőhöz, és próbáljuk ki a medencéket! Léci! Léci! - ott könyörgött nekem! De hát én is ki akartam próbálni. Összeszedtünk egy táskát amibe beleraktunk, két törölközőt, naptejet, és két napszemüveget a fejünkre tettünk, és elindultunk! A poolbarnál volt egy kis lemenő onnan lehetett kérni italt. Először odamentünk, és én szürcsöltem a Spriteot, Suzie meg a Fantát, és elindultunk felfedezőhadjáratra. Egy napernyő sem volt üresen. Suzie ezt megunta és azt mondta:

-Jajj, ne máár, ma még pihenjünk, menjünk vissza, és majd olnap korán lejövünk, és foglalunk napernyőt... - nem szeretem ha morcos,ezért belementem a tervébe. Felmentünk és lefeküdtünk az ágyra, és miután ezt is meguntuk, ki mentünk a teraszra. Ráláttunk mindenre: a medencékre, a napernyőkre, sőt még a tengerre is! Egyszer csak egy hangos röhögés törte meg a csendet, mi automatikusan oda kaptuk a fejünket:

-Milyen aranyos! - mondta Suzie, arra a srácra aki az imént röhögött. Szőke, kék szemű, magas, izmos, de mégis vékony, olyan cuki-langaléta. NEM ő az enyém! Most az először lettem irigy Suziera... Ő jobban néz ki nálam, jobb a személyisége is...

-Nekem is tetszik! Főleg a szőke cuki haja! - adtam udtára hogy nem csak ő van oda érte.

-Milyen szőke? Én nem arról beszélek! Nekem a mellette álló tetszik - úgy megnyugodtam, hogy nem egy az izlésünk! Suzienak egy szintén magas, barna hajú, kék szemű, fogszabályzós fiú tetszett. De a kettő fiú mellett volt még egy barna hajú, és szemű fickó is. 

-Jó tiéd a Fogszabályzós, enyém a Szőke! Megegyeztünk?

-Ok! De mi az ott? - és egy szinpadra mutatott, az ernyők mellett.

-Egy szinpad. 

-De miért van ott? 

-Nem tudom - később kiderült, hogy mire szolgál. Ugyanis egyszerre beleszóltak a mikrofonba, ami kihangositotta a csajt aki dumált:

-Kedves véndégeink! Hamarosan megkezdődnek délutáni animásciós programjaink! Kérjük ne menenek, sehova, mert a felnőtteknek lövészet lesz: gyülekező a poolbarnál. A tiniknek Timi, és Ádám tartja az animációs programokat: gyülekező, a színpadnál, és végül a kisebbeknek, pedig Tomi és Regina fogja tartani a játékokat! További szép napot! - és akkor alólunk kijött egy lany. Biztos az lehetett, aki az előbb beszélt, és ezáltal alattunk van a dj-szoba! A színpadhoz egyre többen és többen érkeztek. Sok szép lány volt ott... Én meg kezdtem egyre jobban irigykedni. 

-Elmegyünk? - tettem fel a kérdést.

-Hátt, nem tudom, elmehetünk... - mondta szorongva Suzie.

-Mi a baj?

-Hát, izé, én félek azoktól, olyan csúnyán néznek ránk! - és két lányra mutatott. Az egyik szőke hajú, közepes termetű, kék szemű csaj volt. A másik egy barna hajú, barna szeműkövér, csaj. Úgy tűnt, hogy közülük a barna hajú az, aki jobban el van szállva magától. Olyanok, mint Brooklyn és Leila. Leila a szőke, és Brooklyn a barna. Tiszta olyanok. Mindkettőjükről csak úgy fojt a smink, és úgy nyomultak a pasikra, hogy az már fájt...

-Szerintem irigyek, hogy jól nézünk ki. GYere most már csak azért is, lemegyek!

-Végül is igazad van! - és lementünk a színpadhoz... Már tök sok tini volt ott. Mi felültünk a színpad szélére, és próbáltunk jófejen viselkedni, beszélgettünk, röhögtünk, egyszóval elvoltunk.

-Te, Clau, nem hiszed el!

-Mit? - értetlenkedtem.

-Fordulj szép lassan meg! Feltűnés nélkül! - körbenéztem, majd megállapodott a tekintetem három emberen: egy barna hajún, és szeműn, Szőkén és Fogszabályzón... NEm hiszem el! Ezek is idejönnek? Automatikusan kihúztam magam, behúztam a hasam, és úgy csináltam, mintha tök jól érezném magam, és egyáltalán nem lennék zavarban. De amúgy meg mindig Szőke járt a fejemben! 

-Theo! - mondta a szőke hajú csaj. Mire az ÉN pasim, megfordult:

-Tessa? - szóval így hívják, Theo... A csajt meg Tessa... Hmm. Elkezdtek beszélni a saját nyelvükön, majd a barna hajú csaj a harmadik fiúhoz szólt, őt meg Marcusnak hívták,  abarna hajú csajt meg Lora-nak. Lora megölelte Marcust, Tessa, pedig röhögött, Theo-val, az ÉN Theo-mmal!!! Nem véletlenül szórakoznak ilyen jól! Azért mert járnak!!!! Szörnyű érzés fogott el! Miért?! Miért kell mindig így végződnie? Egy pasi megtetszik, és kiderült, hogy foglalt. Suzié, persze szingli! Persze! Ő megkapja amit akar én meg nem!!!! Suzie látta, hogy le vagyok döbbenve:

-Figyu! Nem foglalt, nem tulajdon! Szakíthatnak, ha megismer téged! - boldogított.

-Mit csináljak? Menjek elé, és mondjam, hogy figyu bejössz, szakíts már a csajoddal, hogy az enyém legyél! Azt se tudom, milyen nemzetiségűek!

-Figyelj, én segítek neked! Szerintem németek, tudod, Olaszországban, oviban tanulnom kellett németül, de aztán befejeztem...

-Akkor te érted mit beszélnek? - csillant fel a remény.

-NEm nagyon, csak néhány szót! De addig is ne hagyd el magad! Lassan a közelükbe férkőzünk!

-De hogy???

-Hát Fogszabályzónak nincs csaja, ha én ráhajtok, te is jössz velem, és hát... - nem kellett befejezze, hogy megértsem! Milyen igaza van! Fúú, de szeretem ilyenkor Suziet! Olyan rendes csaj!!!!

-Köszönöm! - és szorosan átöleltem. Majd mellénk jött egy fiú:

-Where are you from? - ezen gondolkoztam, de aztán inkább ezt válaszoltam:

-Hungary.

-Ó, magyarok vagytok? Ádám vagyok, ti?

-Én Claudia, ő meg Suzanne.

-Eléggé fura nevetek van.. - ráncolta a szemét össze.

-Hát Amerikában élünk, de azért mondtam, hogy magyarok vagyunk, mert anyukánk azt mondták, hogy csak magyarul beszélgethetünk, és mi Magyarországba fogunk költözni - nem tudom miért de ez kijött belőlem, pedig nem akartam az orrára kötözni.

-Jéé, Amerikában ismerik a a magyarokat? - örült, de én elvettem a kedvét.

-Nem, mi egy kisvárosból jöttünk, Pittsburgből. Csak ott ismerik őket...

-Na jó, nemsokára elkezdünk játszani, majd én vagy Timi mondjuk magyarul, a játékszabályokat...

-OK...  - és elment az 5-ös fogathoz. Tőlük s megkérdezte, hogy honnan, jöttek, és Suzienak igaza volt, Németországból... Fogszabályzót pedig Adolphnak hívják. 

-Adolph - suttogta Suzie. Aztán hirtelen elkezdődött a játék. Elmentünk a partra, és sorversenyek voltak. Ha tudom, hogy ez lesz inkább kimaradok belőle. Három csoportot alkottunk. Egy csoportba 12 ember volt. Nem egy csoportba kerültünk a fiúkkal. A csajaik meg elszöktek, mert ők nem fognak a homokban játszadozni. Ahogy elmentek könnyebb lett a levegő... NEm bírtam őket elviselni, főleg, azt a kövéret! De a szőkét is utáltam, mert Theo csaja!!!!!!! GRRR!!!! Tehát a szánkba kellett venni, egy kanalat, rajta egy tojás, és anélkül kellett elvinni, hogy hozzá értünk volna, vagy legalábbis leessen. Egy papucsot leraktak: addig kellet elmenni... Jajj, ne márr!!! Sípoltak és elindultak az elsők. A fiúk csoportjának a tagja volt  leggyorsabb, a mi csoportunké a második, és hát a harmadik lemaradt. Gyorsan sorra kerültem elindultam, és azt hittem, hogy könnyebb lesz. Mindegy, velem együtt indult el Adolph is, ő elég ügyesen lépkedett. A végén szinte egyszerre értünk be. Suzie, és Marcus indult. Suzie a papucsba felbukott, és elesett, nem mozgott, én meg nagyon megijedtem. De nehezen tudatosult bennem, hogy rosszul van, mert azthittem, hogy majd felpattan, és kiröhög, hogy bevettem.. De nem. Hirtelen Adolph száguldott el mindenki mellett, és odaszaladt Suziehoz. Ekkor eszébe jutott mindenkinek, hogy itt valami nincs rendben. Én voltam a második aki odaért hozzá. Mire odaértem Adolph megfordította, és láttuk Suzie arcát. Be volt csukva és nem mosolygott. Ekkor mindenki köré csoportosult. Én letérdeltem mellé, és folyni kezdtek a könnyeim. NEm értettem, hogy mi történt, hiszen ez homok, ez nem fáj annyira mint az aszfalt. Ádám hívta a mentőket, és elkísértem Suziet a kórházba. Amíg vizsgálták, én kinn ültem az üres folyosón egymagamban, és nagyon rettegtem, és inkább izgultam érte... Egyszer csak valaki leült mellém. Nagyon megijedtem, felkaptam a fejem, és a meglepettségtől, alig tudtam válaszolni a kérdésére:

Aki nem érti az nyissa meg a fordítót, és fordítsa le!

-Hungary is beautiful? - kérdezte Adolph (?)

-Ummm.. Yesss - DE MIT KERES EZ ITT?!!! Amúgy nagyon fura volt, nem mosolygott, komoly volt az arca, nagyon komoly...

-How did you know... - nem fejeztem be de máris válaszolt:

-Magic... - és erőltetett valami mosolyt. - Are you scared?

-Ja - válaszoltam németül, erre mosolygott, majd végiggondolta, és fura képett vágott - Magic... - válaszoltam az arckifejezésére, majd kínosan elröhögte magát. Aztán kijött a doktor. Egy mukkott nem értettem abból amit mondott... Majd az ajtó felé bökött, és én berohantam Suziehoz. Ott feküdt a fehér ágyban, fúúú, de nem szeretem a kórházakat... Mostmár nyitva volt a szeme, és mikor észrevett mosolygott, és üdvözölt:

-Szia!!! Clau!!! Eljöttél? - lepődött meg. Én meg sírni kezdtem a megkönnyeblüsétől:

-Hogy mondhatsz ilyet? Persze hogy eljöttem! Hogy vagy?

-Jól - és átölelt - Te jó ég én meghaltam! Gondoltam...

-Mi??? - megfordultam és az ajtóban ott állt a nagy szerelme Suzienak...  - Nem haltál meg, sőt, idejött, és végig izgult érted... Szerintem bejössz neki! - Suzie nem hitte el...

-Tényleg? Ez olyan cuki! 

-Are you okay? - kérdezte meg Adolph. 

-Yeah... -aztán felém fordult:

-Na mit szólsz? Jól indul a nyár!

-Ja! Mi lesz még itt? Hazajöhetsz? Vagy mit mondott a muki????

-Persze! Indulhatunk! Valami olyasmit mondott, hogy elájultam vagy valami, nem értettem... - és kipattant a kísértetiesen fehér ágyból, és elindult, én követtem, és Adolph is... Mikor visszértünk Adolph szólt Suzienak:

-In the evening are you come for the stage?

-Yess- bólogatott boldogan Suzie.

-And you? - nézett rám. Mi? Hogy én???

-I? I don't know... - nem akartam őket zavarni...

-Come on! - erőltetett, és Suzie és úgy nézett rám, hogy menjek.

-Ok! - és mi felmentünk pihenni Suzieval a szállásukra:

-Mi lesz este a színpadon? - értetlenkedtem.

-Nem tudom. De tényleg ott volt végig? 

-Egy kicsit késett, de ő is odaért... - aztán Timi beleszólt a mikrofonba.

-Jó estt mindenkinek! Esti animációs programjaink: a tiniknak a színpadnál MTV dance, a kicsiknek, pedig a Kinderclubban arcfestés!- szóval táncolni fogunk...

-Tánc? Na neee... Én nem tudok táncolni, és majd kinevetnek...

-Nem fognak, szerintem senki se fog jobban táncolni nálad! Mindegy már megígértük! Gyere szépítkezzünk! Én téged, te engem!

-Jóó! Én kezdem! - és hát a végére jól néztünk ki. Suzienak feltupíroztam egy kicsit a haját, és ki is sminkeltem. Aztán ő is csinált rajtam valamit és a végén így néztünk ki: (Ezek Nem mi vagyunk, de kb így nézhettünk ki!!!)

Suzie

Én

És elindultunk a színpadhoz... Ott szintén leültünk a színpad szélére és vártunk, vártunk, elkezdődött a tánc - mi nem táncoltunk, hanem vártunk - és nem jött(ek) meg. Suzie teljesen össze volt törve. Én próbáltam benne tartani a lelket, de teljesen össze volt törve, nagyon sajnáltam... Várhattunk mi reggelig is, nem jött senki... Nehezen aludtunk el, és én este megfogadtam, hogy mindkettőnknek sürgősen el kell felejteni a pasikat, mert szuper pasik, de mi nem érdemeljük meg őket... Valószínűleg most valahol ötösben röhögnek, smárolnak, és elvannak... Lehet, hogy holnapra már Adolphnak is lesz csaja! Este azért nem mentünk kajálni, mert elment az étvágyunk...

Június 24.

Reggel mindketten hülyén néztünk ki, és ahogy megláttuk egymást röhögőgörcsünk lett... Aztán megcsináltuk egymás haját, hogy azért nézzünk ki valahogy! És elindultunk reggelizni... Otthagytuk azt a piszkos, összegyűrődött ágyat úgy ahogy volt, mert ha majd visszajövünk megcsináljuk... Fel kellett menni az emeletre, ott volt az étterem... Igazából svédasztal volt, azt vettél magadnak amit akartál. Tükörtojás, paradicsom, bundás kenyér, virsli, stb. volt kirakva. Vettem magamnak egy tükörtojást, egy virslit, és egy bundáskenyeret... Suzie, pedig telepakolta virslivel a tányérját, ketchupot rakott a szélére és úgy jött oda hozzám:

-Pakoljunk le! - és kerestünk egy kétszemélyes asztalt. A svédasztal mellett, volt egy bár, amit kérsz azt adnak... Suzie elment hozott nekem és magának egy kólát. Ez feldobott minket. Nem gondoltunk a fiúkra, egy darabig,,, Aztán leültek a mellettünk lévő asztalhoz. Pff. Szuper, nem is örülhettem volna jobban nekik- ezt gondoltam, de legbelül éreztem, hogy most csak magamnak hazudok, mert tudom, hogy Theo az álompasim, és hogy rettenetesen imádom őt!!!! Suzie rögtön arra fordult volna, de rászóltam:

-Emlékszel még tegnap?

-Igen...

-Na büntessük meg őket, lehet, hogy csak egyvalamire kellesz neki!

-Jajj, ne már! Akkor tegnap mér jött be a kórházba?

-Nem tudom, de nem bízhatunk bennük! Minden nap ezt fogják csinálni?

-Igazad van... - ekkor:

-Suzanne! - szólt Adolph. Suzie pedig ránézett fagyos tekintettel, és visszafordult hozzám, mintha semmi nem történt volna...

-WoW! Ez jó volt! Tanulnom kell tőled!

-Köszi, de rájöttem, hogy nekm is vannak érzéseim és azzal nem játszadozhat csak így! - milyen igaza van! A butus lányból érett nő lett! Ez olyan megható! Mindegy, de amúgy, én sem értem, odajön, a fogszabályzós herceg fehér lovon a kórházba, ez annyira romantikus! Nem is értem! És akkor minket tegnap meg passzoltak, és a legdühítőbb, hogy elfelejtették! Grrr!!!! Miután ettünk, felmentünk átöltözni. Én egy pálmaleveles bikinifelsőt vettem fel, és a szivárvány összes színeiben pompázó rövid nacit. Suzie inkább maradt a sima fehérbikininél. Kibontott hajjal, bikiniben, és strandcuccokkal felfegyverkezve, indultunk lefele. Mivel még nem akartunk lemenni a tengerhez, a napernyők melletti homokos részre pakoltunk le. Higy miért nem akartunk lemenni? Mert itt lenn minden megvan, két köpésre a bár, négy köpésre a medencék, stb. Lepakoltunk, és ledőltünk napozni, mert én nagyon akartam barnulni!!!! Felraktuk a napszemcsit, és behunytuk a szemünket. Olyan jót lehet ott lustulni! Aztán hirtelen árnyék vetődött rám, és hallottam, hogy Suzie fölkel mellőlem, de nem akartam kinyitni a szemem, hátha ez egy álom, és olyan jó így lustulni... Félálomban... Aztán végül is mégis kinyitottam a szemem, és hát Suzie tényleg felkelt és dühösen tekintett a nála egy fejjel magasabb Adolph szemébe. Nem érdekelte Suzie-t, hogy ez egy német pasi, magyarul anyázta... Szerencsétlen egy mukkot nem értett semmiből. Aztán a nagy perpatvarra odajött Theo, és Marcus. Mindakettőnek le kellett fognia Suziet, hogy ő szét ne szedje a hapsit. Én csak röhögtem, ha-ha most megkapta!!! És most inkább lefordítva írom ide nektek, hogy mit beszéltünk angolul:

-"Ez jól van?" - huppant le mellém a homokba Theo.

-"Nem hiszem de igaza van!" - erre elég furán nézett rám:

-"Fura vagy." - olyan komolyan mondta, nem tudom, hogy tudta így eljátszani!

-Tudom- mondtam magyarul, és Theo megvonta a vállát, felpattant, és megkérdezte Suzietól, hogy ezt miért csinálta. Addig Adolph totál lefagyott, nem tudott mit mondani! Hi-hi!!! Végül kiderült, hogy ez egy oltári nagy félreértés volt. Mivel minden este van tánc, Adolph nem tegnap estére értette, hanem úgy akarta mondani, hogy egyszer! Mi jól besültünk! A pasik halálra röhögték magukat! Aztán mikor elmentek volna, Suzie hirtelen utánuk szaladt, kérdezett valamit, Marcustól, és Theotól, majd hirtelen mindannyian hangosan röhögni kezdtek. Megint hülyén éreztem magam, de megkönnyebültem, amikor Suzie visszajött, és elmagyarázott mindent nekem. Csak egy mukkot nem értettem belőle, mert elfogta mindig a röhögés:

-Na, tehát MIVAN?! - kérdeztem meg ötödszörre.

-Tessa, és Lora .... HAHAHAHAHAAAA!

-Hmmmm????

-Ők a testvéreik, Marcusnak, és Theonak! xD - eleinte nem fogtam fel, csak néztem magam elé, mint a hülye, aztán megfogtam Suzie két vállát:

-Ez azt jelenti, hogy nincs csajuk!!!! - és ugrálni kezdtünk, szerintem akkor mindenki hülyének nézett bennünket! 

-És képzeld, Marcusnak, még van egy öccse, Jürgen. És Adolphnak is egy öccse, Hans! -ecsetelte boldogan, de én már nem figyeltem oda, mert Szőkét néztem, ahogy belemegy a jéghideg vízbe, majd kijön, mert nem bírja tovább, és a vízcseppek, folynak le róla, végig az egész testén... Te jó isten miket beszélek???? Midegy. A mai napon nem mertünk annyira közeledni a fiúk felé, mert nem értenék, hogy mi ez a hangulatváltozás nálunk. Este, Suzieval lementünk a bárba, és kérni akartunk egy kólát, mindkettőnknek, hogy aztán azt felvigyük, és fenn nézzük még a tv-t, vagy valami. A bár mellett, volt egy hatalmas tv! Épp ment benne a Németország-Hollandia focimeccs, és azt nézték a pasik. Nagyon szurkoltak a németeknek, teljesen beleélték magukat. Az állás addig még 2:2 volt. Mi nem akartuk őket megzavarni, és hát leültünk a mellettük lévő asztalhoz. Én háttal ültem nekik, és hát róluk beszéltünk... Midhárman kólát ittak, Theo is pont háttal volt nekem :( Hirtelen Németország belőtt egy gólt, Theo inni akart a kólából, de elfelejtette, hogy a kezében van, és felállt, magasba emelte a kezét, a lendülettől pedig a kóla az ölembe csapódott. A fehér csőgatyám... Letelt az ideje! Miért?! MIÉRT ilyen igazságtalan a sors, nekem kell volna meghalnom, helyette... Körülbelül, ezeket éreztem. Hirtelen a fiúk hangosan elkezdtek röhögni, és Theonak is leesett, hogy leöntött... Gyorsan elrohant valamiért, és amikor visszaért hozott egy darab szalvétát... Kimentünk egy kicsit a fiúkkal, a színpad elé, és a szél megszárította a ruhámat is, hál' istennek. És aztán a színpadon elkedződött a Pöttöm Disco! Abból állt, hogy kicsik jönnek a színpadra, és két embert utánoznak zenére. Közben az anyukák szipognak, és fényképezgetik a porpntyokat. Én kinéztem egy kisfiút magamnak. Szőke, kék szemű volt, és elég a nagy volt a feje. Olyan aranyosan csinálta, hogy belopta magát a szívembe. Próbáltam este közeledni hozzá egy picit. És estére meg is ölelt! :*

FOLYTATÁS NEMSOKÁRA!