A nagy tervem!

Egész éjszaka - miután elaludt - Olit figyeltem... A fotelben ült, feje hátradöntve, tátott szájjal, amiből fojt ki a nyál! Egy ép elméjű ember ha meglátta hányingert kap; de én nem vagyok épelméjű! Én szerelmes vagyok! Figyeltem, ahogy szuszog, ahogy néha összerándul, vele akartam álmodni, hogy mégis összejövünk! Magas vagyok, ő is magas, sőt magasabb nálam! A szerelmeim eddig mind alacsonyabbak voltak nálam! Ő lenne a tökély! Csendes, mégis vicces, zárkózott, mégis nyitott, nagylelkű, mégis tartózkodó, szeleburdi és pofátlan, mégis komolyan vesz egy pár dolgot! És most jön, hogy ezek mellett még jól is néz ki! A haja; ami eredetileg is jól néz ki, szőkén még jobb! A szeme; ami váltogatja a szinét! A hangja; amitől beleborzongok, főleg ha nevet! A füle; ami még édesebbé teszi a pasit! És a kedvencem; a foga! Kis vámpirfogyacskái vannak!!! A legeslegeslegcukibb fiú akivel valaha találkoztam! És nem fogom elrontani a barátágunkat! Soha! Biztos hogy jól aludt, mert néha csak úgy belemosolygott a semmibe! Ettől kirázott a hideg! *o* Belegondoltam, hogy most vaon anyuék mit csinálnak? Biztos izgulnak, hiszen én sem örülnék, h egyik nap a lányom eltűnne, és később, mikor jelentkezik lepasszolja a családját!!! Legszivesebben felpofoznám magam! De nemsokára jelentkezem.... majd.... később... Hirtelen kinyilt a szeme, amitől én gyorsan becsuktam, mintha már 3 órája nem figyelném! Mocorgott, és már nem nyitottam ki többé a szemem, mindaddig, amig fel nem kelt a nap és vigan nem világitott be! A fejemre húztam a párnát, és miután visszaaludtam 5 perc után, Oli rángatott:

-Szandi!!! Kelj már fel!!!!

-Csak öt perc! - nyekeregtem! Végül békén hagyott, de nem tudtam aludni, ekkor meguntam és felkeltem. A tervem akartam végrehajtani. Tegnap mondta Zsuzsi, hogy Zsanett minden nap, a közeli butikba megy le. Lerajzolta hogy merre menjek. Nem volt nehéz, hiszen a mellettünk lévő ház belsejében volt egy pici kis boltocska. Mikor beértem rögtön megláttam egy álom-csizmát, de nem! Szandi! Koncentrálj a tervre!!!!!! Elővettem az ideiglenes telóm, elinditottam a hangrögzitőt, és beraktam a zsebembe!! És akkor megpillantottam őt, amint az új szuper-menő ruciját nézegeti a tükörben!! Gyönyörűűűű!!!!! Ahogy közelitettem felé, meglátott a tükörben majd szembefordult velem:

-Nézzünk oda! Féllábú cinegemadár, már nem is féllábú?

-Röhög a vakbelem! Egyetlen egy utolsó kérdés és soha többé nem zaklatlak! - erre gondolkozott, majd felvonta szemöldökét - Te csak kihasználod Olivért, ugye? - erre úgy nézett rám mint egy bolondra, de mivel látta hogy komolyan gondolom, és a kezembe nézett, mikor látta, semmi sincs benne, mindent elmondott szemrebbenés nélkül!

-Figyuzz ide! Igazad van! Kinek kéne ő? Szörnyű pasi, ahogy kinéz, retkes a háta, .... Amúgy is én sose voltam olyan fajta,aki leragad egynél! Szerinted hányszor csaltam meg? Egyről tudott, de az is csak azért volt, mert valaki beköpött! Több hibát nem követek! Viszont az hogy minden héten kapok valami drága ajándékot tőle, nagyon szuper! És azt látni, hogy számára én vagyok az istennő! Felemelő dolog!!! Amig van pénze semmi gond... Majd ha elfogy, elmondok neki mindent, és darabokra töröm a szivét! Már látom magam előtt a képét! - én szinte sokott kaptam... 

-De hogy lehetsz ennyire banya? Hogy mondhatod ilyen élvezettel azt hogy összetörni a szivét, a saját exeddel????!!!

-Héé, csak egy kérdésről volt szó! És most jobb ha kilibegsz az életünkből, Olivérrel, mert már kezd elegem lenni, hogy csak rólad hallok! - fenyegetett, de én szépen kimentem. Kinn leállitottam a felvételt, és elgondolkoztam... Ha én ezt megmutatom Olinak nem vagyok normális! Mindent bevallott Zsanett mert nem gondolta hogy felveszem. Engem sokkolt, nem hogy... Áááá, most mi legyen? Ha megmutatom, ugyanúgy összetörik a szive, mintha Zsanett mondta volna szemébe! Viszont másrészről muszály! Nem élhet hazugságban! Ahogy felértem, bezuhantam az ágyba, és figyeltem a plafont. Hirtelen Bence jött be, és ahogy meglátott hozzám szólt:

-Ööö, van valami gond? - kérdezte és meg felültem.

-Nincs! Olivér?

-Kivitte a szemetet! - én meg csak ész nélkül félrelöktem, és szaladtam az udvarra utána. Épp jött volna be:

-Héé! Képzeld!

-Nem, Oli, ne gyere be! Kinn beszéljünk! - és kilöktem. Összeráncolta a szemét, mert látta hogy ideges vagyok - Tehát, hülyeséget csináltam, de jogod van az igazsághoz! - ahogy a szemébe néztem nem tudtam mit mondani. Olyan szépen nézett, nem volt kedvem szomorúnak látni! Az a gyermeki mosoly mindig ott van atekintetében!

-Igeen? - kérdezte, mert felidegesitettem.

-Öhm...

-Mondd már!

-Jó, kinyögöm... - nagy levegő, és! - inkább megmutatom! - gyorsan elővettem a telefont és elinditottam! Én hülye! Ahogy hallottam Zsanettet, majd elsirtam magam! És Oli tekintete egyre sötétedett és sötétedett, majd a végén, mikor leállitottam lefagyott... Nem mozdult... 

-Oli!!

-Odamegyek...  - és elindult a kis kapu felé...

-Ne menj oda! - álltam elé, és próbáltam feltartóztatni, de erősebb volt, megfogott és ellökött. Tenyérre estem, és marhára fájt a tenyerem! Szinte sirnom kellett, hátamra fordultam, és ránéztem Olira. Ő meg totál lefagyott, megint.... Úgy nézett rám mint egy zombira:

-Mi a baj? - kérdeztem, és akkor... megláttam hogy vércseppek jönnek a fejemből... Végigfolynak a lábamon, majd a kavicsos útra cseppennek! Ekkor tért észhez Olivér, aki szólt a többieknek! Oli bevitt a karjaiban! És Sziki meg "megvizsgált". Vattával és Betadinennal kiszedte a fejem, majd sebtapasz rá! De Oli annyira be volt pánikolva, hogy elvittek a kórházba! Egy csomót vártunk mire bementünk, és én attól féltem hogy össze kell varrni a fejem! Láttam, hogy az ajtót mindig bezárták! Minek? Mert annyira fáj, hhogy ne szaladjon ki a beteg?!! Jajj! AMikor bementünk utánunk is bezárták az ajtót, két nővérke jött felénk, Oli elmondta hogy bevertem egy kőbe a fejem... A két nővérke leszedte a sebtapaszt, odajött az orvos,és motyogott valamit szakszavakkal! Én nagyon féltem mit motyog! aztán jöttek megint a nővérek vattával, arra valami cuccot raktak, és Szikivel ellentétben, ezek szinte az agyamig kidörzsölték a fejem! Iszonyatosan féjt! Remélem nem látszott nagyon! 

-Egy csikot rakunk rá, ami egy hétig kell hogy rajtad maradjon, aztán leszedheted! - mondta a doktor úr, n meg annyira megkönnyebbltem, hogy nem tudtam mit csináljak! A csik felragasztása már nem fájt, ahogy mentünk a kocsiba a szivem kezdett el fájni! Oli nem szólt hozzám, végig csendben volt! Úgy gondolom elvesztettem egy szuper barátom, és ... a szerelmem szeretetét! <3 ! Ahogy ""haza"" értünk Oli szó nélkül bement, amikor mentem volna utána a fiúk megállitottak:

-Hé Szandi, Olivérnek mi baja? - nézett rám cuki szemekkel Bence.

-Semmi, miért lenne? - háritottam, de nem vették be!

-Ugyanmár, amióta beszélgettetek, és csak véletlen felbuktál, nem hiszem! - mondta már Sziki is.

-Fiúk! Nem biztos hogy elmondhatom, de muszáj, hogy megbeszéljem vele! 

-De mit? - kérdezték kórusban.

-Légyszi ne csináljátok! 

-Jól van! De tudod, ha bármi gond van mi ittvagyunk, és mostmár te is a falkába tartozol, úgyhogy bármit elmondhatsz! - nézed a szemembe mélyen Ya Ou, a többiek pedig bólintottak. Jól esett hogy bevettek a falkájukba (?) de fontoabb dolgom volt; tisztázni az egészet... Ahogy benyitottam a szobáján, háton be volt zuhanva az ágyba, és csak meredt az plafonra, és tátogott, vagy motyogott... 

-Figyelj... Én... - kezdtem, de közbe szólt.

-Tudod... Az bánt a legjobban, hogy - és ennél a résznél megakadt a hangja, és könnyezni kezdett - hogy azt veszitem el akit szerettem! És édekes, hogy én már nem biztam benne, sőt! Én már szakitani akartam vele, mert tudtam hogy egyszer megcsalt, de hogy többször is! Csak hiába akartam az eszemmel, ha közben a szivem nem engedi el! És ez a legmegalázóbb dolog volt, hogy én minden nap a kedvére teszek, és ő meg mindig mással van... Én meg semmit se tudok! És még neked is elmondta! Te meg miért vetted fel és mutattad meg? - nézett végre a szemembe, és én ettől totálisan megsemmisültem... Leültem mellé, a szemébe néztem:

-Bocs, de.... - a füléhez hajoltam - az nem fordult meg afejedben hogy mindent miattad csináltam? Hogy már az első perctől kezdve tetszettél nekem? És hogy nem birtam elviselni, hogy ez a... tehát, Zsanett az orrodnál fogva vezet? Néztem volna ölbe tett kézzel hogy te mennyire örülsz, közben ő már 100.kal van? Miért lennék én a hibás? Bűn, ha szeretlek.... - és annyira megijedtem, hogy ez igy kifojt belőlem, hogy leblokkoltam... Oli mosolygott, rám nézett:

-Tényleg szeretsz? - én meg mint a rák.

-Igen... - sütöttem le a szemem. Erre ő is a fülemhez hajolt:

-Én is! - de mire eljutott a tudatomig ő lesmárolt, és igy feküdtünk egymáson, és élveztük az életet! 

 

Azt hiszem nagyon boldog vagyok! Augusztus másodikán összejöttem, azzal akit a legjobban szeretek. És wááá!!! Még egyszer csókolóztunk viszont, ez már őszinte volt! Kamerák nélkül! Tegnap együtt aludtunk az ágyba, valahogy úgy hogy én Oli mellkasán pihentem, ő meg túrta a hajam! Reggel mikor felkeltem azt sem tudtam hol vagyok! Szép lassan felkeltem, nehogy felébresszem Olit:

-Hová mész? Gyere feküdj vissza!

-Már reggel van és éhes vagyok! - erre ásitott, és felkelt.

-Majd hozok valamit! - és kiment. Utánasiettem, és megkajáltunk, szép lassan a többi hapsi is kiért.

-Fiúk! - szólt Oli - Szandi a barátnőm! - de jól hangzik! Istenem! A fiúk először lefagytak, gondolkoztak majd ünnepelni (?) kezdtek:

-Ez az!!! Elment a boszorka!!!!!!! - ujjongtak együtt! Erre nevetni kezdtem. Jó fejek! Igy együtt dumálgattunk még egy kicsit, arról hogy milyen volt a klip, majd el kellett mennie, annak a pár embernek, és érdekes mód Bence is elhúzott:

-Te meg hova mész? - kérdeztem.

-Ööö, szétnézni... - összefontam a karjaim.

-Nem versz át!

-Na jó, Zsuzsihoz megyek... - suttogta, de én ujjongani kezdtem.

-Te szereted őt!!! Meg akarod lepni? Mivel? Úúú, mióta tart? - mosolyogtam.

-Csak tetszik! És majd kitalálom, mivel. Még csak barátok vagyunk, de maradj már csendben!

-Jól van, siess, mert egy lány nem birja ha megvárattatják! - és kilöktem - Pá! - majd becsaptam előtte az ajtót! Nahát! Tuti össze fognak jönni! Zsuzsi az a fjta lány aki birja az ilyen kis szerény, cuki fazonokat!!! Jaj, de várom, hogy bejelentsék!!! Hirtelen valaki elkapott hátulról, és bevitt a szobába, majd ledobott az ágyra, de mindenzt olyan gyorsan hogy azt sem tudtam hol vagyok! Mikor kitisztult volna a kép megcsikiztek! Ettől sikitva röhögni, majd kapálózni kezdtem:

-Naa! Olivér, neee! Hagyd abba! - szakadtam a röhögéstől. Erre abbahagyta. 

-Végre ketten vagyunk! - felültem törökülésbe, és Oli meg az ölembe hajtotta a fejét. Én a haját birizgáltam! Annyira szeretem piszkálni, a félig szőke, félig sötétebb tincseket! Ő meg közben csak úgy nézett. Én meg csak szórakoztattam magam! 

-Tudod meddig vártam rád? - nézett mélyen a szemembe.

-Én is sokat vártam! 

-De én jobban szenvedtem...

-A francokat! - kaptam fel a vizet! - Neked ott volt Zsanett....

-Aki fűvel-fával összefeküdt...

-De ha én nem lennék nem derült volna ki!

-Igazad van, és ezért neked köszönhetem hogy összejöttünk!

-De ha szerettél, miért nem mondtad el nekem?

-Most hogy nézne ki, ogy felkelsz ,nem tudod hol vagy, és egy idegen alak, azt mondja "Szeretlek" ! 

-Igazad van! 

-Amig KO voltál, én figyeltelek! Néha motyogtál, olyat hogy: "Dani..." meg mást csak ezt mondtd legtöbbször, és azt hittem az a pasid. Amúgy ki az a Dani? - kérdezte de én annyira le voltam sokkolva. 

-Hát volt szerelmem...

-Értem - ilyenekről, beszélgettünk estig, és amikor hazaért Ya Ou és Sziki kikérdeztük őket:

-Mi volt?

-Hát, Ya Ou-ét felvették, de nekem még vissza kell mennem, CSAK azért, hogy visszanézzem a felvételt, mondtam Tomikának, hogy jó lesz, de azt mondta " Muszáj megnézni, nehogy hiba legyen benne " !!! Úgyhogy holnap kelhetek fel, megint 8-kor, hogy belibegjek, egy 5 másodperces félvétel megtekintéséhez!

-Nyugi, Petike! - röhögte ki Oli.

-Én viszont letudtam! - mosolygott Ya Ou. Még hallgattam egy darabig Sziki nyavajgását, majd ott hagytam a fiúkat, hadd beszélgessenek. Befeküdtem az ágyba, és próbáltam aludni, fél órával később Oli belopózott, lefeküdt mellém, és átölelt! Igy aludtam el! :)