Szenvedések, és Zsanett bosszúja

Imádom Olivért! Kiegészit engem, és mellette nem kell megjátsszam magam! Az lehetek aki vagyok, mert a hülyeségeimmel szeret, és az sem zavarja hogy álmodozok! Egy becsületes ember! :D Ma hajnalban arra keltem, hogy Olivér mocorog mellettem.

-Minden oké? - kérdeztem.

-Ja, csak kerestem a telóm.

-Megvan?

-Meg, de aludj vissza...

-Már késő, mit szeretnél a telódon?

-Üzenetet kaptam.

-Na, mi van benne?

-Pillanat... - a szuper telóját mindig is birtam, de az SMS Zsanettől jött... Mit akar ez már megint? :( Annyira feszült voltam, ahogy megláttam a kijelzőn a nevét, és alig vártam hogy az üzenet betöltsön. Ez volt benne: 

" Oli cica, attól hogy kidobtál, tudom, hogy szeretsz, majd ha megismered a barátnődet, rájössz, és én akkor is várni foglak, hozzám bármikor jöhetsz! De nem esett jól ez a szakitás! Csináltam neked egy utolsó meglepit, holnapután koncertetek lesz... Méghozzá Szegeden... Szivesen! Ma átugrom majd hozzátok megbeszélni a részleteket! Puszika! Szeretlek! :* "

-Hát nem nagyon zavartatja magát... -jegyeztem meg.

-Nem, és még ide is fog jönni...

-Amúgy mikor szaktottatok?

-Nem tudom, még ebéd alőtt valamikor..

-Hogy?

-SMS-ben - mosolygott. - Nem mertem megkeresni, nehogy megsajnáljam, vagy... érted?

-Sajnos, értem! 

-Nézzd meg!

-Megmutatod? - csillant fel a szemem. És a kezembe nyomta a telóját! Mindig is s4-ről álmodtam, és most a kezembe volt!!! Alig tudtam kezelni, de nagy nehezen sikerült! Felmentem és az állt:

O: "Sajnálom, nem fog működni köztünk a történet, szakitok veled!"

Zs: "De miért? :O"

O: "Tudod te azt, de legalább ne hazudj!"

Zs: "Az  kis liba mutatott neked valamit?"

O: "Nem liba, ő a csajom"

Zs: "Mi az hogy a barátnőd? A szemedbe hazudik! Bármit is mutatott, hazugság!"

O: "Nekem nagyon úgy tűnt, hogy az a te hangod!"

Zs: "Hát akkor higyj neki!"

O: "Hiszek is! ;)" 

Nem birtam ellenállni a kisertésnek, és a korábbi üzeneteket is megnéztem:

Zs: "Szia Szerelmem! Ma megyek hozzátok! Egyedül leszünk?"

O: "Sajnos nem, itthon lesz Benny Úr"

Zs: "Hagyd már abba ezt az urazást!"

O: "Igenis, barátnő Úr!"

Zs: "Utálom amikor játszod az eszed! Most hivott anyum hogy holnap nem érek rá... Bocs, majd ha egyedül leszel!" 

Nem akartam elolvasni, de nagyon kivancsi voltam, és most könnyeztem. Ha Oliban nem lenne benne ez a kisgyerek, akkor nem szeretném! Én azért szeretem, mert ha kell felnőtt, ha kell gyerek! Nem szeretném hogy megváltozzon! Visszaadtam a telefont neki, és szorosan átöleltem. Beszippantottam finom illatát, és igy pihentem. Ő is átölelt, amitől jobban éreztem magam! Hirtelen csöngettek, amitől felriadtunk...

-Oli! - néztem a szemébe - Figyelj, ha félsz attól hogy sirsz, vagy bármi amit mondtál, nem muszáj beszélned, vagy nem is tudom....

-Nyugi, megoldom! Már te vagy a kedvesem... - kedvesemm... húú de jól hangzik! <3! Gyorsan kaptunk magunkra valamit, és mire készlettünk pont belépett Bence:

-Megjött, és azt mondja mindenki előtt szeretne beszélni! A nappaliban leszünk! - mi készen voltunk ezért bementünk, kézen fogva. Ahogy beértünk Zsanett arcára fagyott a mosoly, egy darabog nézett minket, majd miután látta hogy Oli a fülembe súg valamit, és én erre egy puszit nyomok az arcára, betelt nála a pohár, felállt, és nekem jött... A torkomnak... Még jó hogy résen voltam, mert akkora pofont levágtam neki, hogy megszédült egy kicsit:

-Te senkiházi, utcaszéli, ku...a, - és igy anyázott. Éppenhogy a torkomnak esett amitől egy picit fulldokoltam, de amig ott volt nem akartam kimutatni. Viszont szép lassan az arcán, megjelent a kezem lenyomata. Mire Olivér tudatáig jutott, hogy az előbb "verekedtünk" abbahagytuk.

-Te normális vagy? - kérdezte Zsanettől. Ő erre nem válaszolt. - Jól vagy? - fordult hozzám. Én végig Zsanettet néztem mikor akarna újra nekem esni:

-Természetesen...

-Nem foglak beengedni, ha nem tudsz viselkedni... - fenyegette meg.

-Nem nagyon védtem a barátnődet! - vigyorgott a képébe, amitől éreztem hogy nem nagyon tudott volna mit mondani.

-Te ebbe ne szólj bele! Látod, hogy meg tudtam védeni magam! De amig a többiek nem jönnek, szaladj a mosdóba, és kenj föl még alapozót, mert leszedtem az összeset a képedről... - és kiment.. Pedig nem gondoltam komolyan.

-Szandi! Sajnálom, hogy nem léptem közbe, de olyan gyors volt, és én nem is figyeltem - magyarázkodott.

-Nem kell magyarázkodnod! Csak marhára fáj a torkom...

-Nézzem!

-Ne, hagyd!- és beléptek a fiúk. 

-Mi volt itt? - észrevették, hszen a torkom ki is vörösödött.

-Zsanett nekiugrott Szandi torkának, mire ő akkora pofont kevert le neki, hogy most rendezgeti a búráját. - a fiúk lefagytak, és mikor látták hogy Oli nem hülyéskedik, szakadni kezdtek a röhögéstől. Mire Zsanett visszaért, már dőltek a röhögéstől, de beszélni is alig tudtam... A fiúk komoly fejet vágtak, Zsanett Peti mellé ült le, és dumálni kezdett:

-Megszerveztem nektek, egy koncertet...

-Hol? - kérdezte Ya Ou.

-Szegeden.

-Azt tudom, de hol?

-Kinn lesz, a Tiszán lesz egy lebegő szinpad, és azon fogtok énekelni. - mosolygott... Szépen eltűntette a kezemet, majd elkérem a tippjét.

-Mikor? - kérdezte Sziki.

-Holnapután! 

-Hogy mi?! - néztek össze a fiúk. - Annyi nem lesz elég! - mondta Oli.

-Hát ti szuperek vagytok megoldjátok, és különben is tehetek én róla?

-Igen! Nem kellett volna megszervezni! Fenn van valahol legalább? - kérdzte Seekie. 

-Igen! Facebook, Instagram, Twitter, és Ask.fmre is kiirtam! Fb-n, egy csomóan lájkolták, és irták, hogy elmennek. - a fiúk úgy néztek rá, mintha mindjárt nekugranának. De ő meg csak mosolygott és büszke volt magára.

-Kérlek szépen! Most menj el! Ha lehet ne is gyere vissza, csak ha SOS van, mert már nem vagy senki csaja! - mondta Bence.

-De miért? Nem örültök?

-Nem ! ALig van időnk csiszolni! Menj el, gyakorolnunk kell!!! - küldték el!

-Okééé... Szia Olikáám! - mikor becsapta az ajtót, a fiúk utána kiabálták.

-Neked is további szép napot!!  

-Én hagylak titeket gyakorolni, jó?

-Nem, maradhatsz! - szólt Oli. De én csak a torkom szorongattam.

-Nem, megyek! Gyakoroljatok! Jók legyetek! Benn leszek! - bementem a szobába, és kerestem valami krémet. Bekentem vele a nyakam, amitől az égni kezdett mint a fene, viszont 10 perc alatt újra szebben tudtam beszélni. Hallottam ahogy gyakorolnak a fiúk, de élőben voltam kiváncsi rájuk! Unalmamban felhivtam Zsuzsit. Mindent elmeséltem neki, aztán ő elkezdte anyázni Zsanettet, majd elmondta hogy járnak Bencével, mert milyen cuki volt, hogy egy meglepetést vitt neki! Egy csokor virágot; Zsuzsi kedvencét ---> liliomot... meg kapott valami plüssállatot ami egy maci és a kezében egy táblát tart rajta "Szeretlek! Bence... " felirat! Hát nem édes? Aztán anyum is felhivtam, de nem meséltem el Zsanettet csak azt hogy koncertezni mennek, és én is velük, aminek anya nem nagyon örült, de kénytelen volt megemészteni... Mikor ez is kész volt, csak hallgattam a zenéket, ép ment az embertelen dal! Na azt tudtam kivülről!

-Embertelen szép; embertelen jó, embertelen jó, s embernek valóóóó!!! - énekeltem velük, amikor valaki benyitott. Oli volt.

-Te nem gyakorolsz?

-De csak megnéztem hogy jól vagy-e... Majd beszélünk, mindjárt jövök! - és elment ez durva volt, hogy majd beszélünk! Mit akart? Szakitani? Ááá! Viszont az éjjeliszekrényen ott volt a telefonja, amit megnéztem. Annyira szép telefon! Megnéztem az alkalmazásokat. Ask.fm.... Hmmm... Mindig is ki akartam próbélni, ezért megnéztem, de nagyon megbántam, mert ilyen kérdések voltak: " Oli, külddj félmeztelen képet, de meztelen is megfelel!;) "

"Tényleg van csajod?"

"Szakitottatok Zsanival? És másik más? Ki az? :O"

"lány-ideál?" 

Majdnem fejfájást kaptam, viszont hangokat hallottam, úgyhigy kiléptem, és visszaraktam a telefont. Oli bejött, és leült mellém:

-Jól van a torkod,ugye?

-Aha, bekemntem, valamivel, és tökre hatott!

-Nagyon szép hangod van! Énekelj valamit!

-Köszi! De ha ilyen komoly arcod van nem megy! - tényleg nem nagyon birtam volna ki röhögés nélkül.

-Gondolj arra hogy Xfaktorba vagy, én meg a zsűri!

-De sosem akartam Xfaktorba menni, mert én lámpaláas vagyok!

-Előttem is?

-Nem előtted csak szégyellem a hangom...

-Ne már! Tök szép! Na énekelj....  - elég hülye kérés, de egye fene, ha boldoggá teszi... becsuktam a szemem, és mivel más nem jutott az embertelen dalt énekeltem.

-Volt... Egy faltól-falig ház... - énekeltem, de gáz volt, mindaddig mig Oli el nem kezdte dobolni a kezével az ütemet, úgy könnyebb volt... De nagy marhaságnak tartottam... Mikor a végére értem, kinyitottam a szemem, és megláttam Oli mosolygós fejét, a VÁMPIRFOGACSKÁIVAL!

-Mi olyan vicces? 

-Mint Selena Gomez! 

-Aha, köszi! Nem gondolod, hogy túl dicsérsz engem? Elfogult vagy!

-Gyere, megmutatjuk a többieknek! - húzott ki.

-Ne, csak oda ne! Ott már négyen vannak!

-Nyugii!!! - miket meg nem teszek a pasimért! Kivitt, és Sziki gitározott, Read all abaout it-et!!! WoW! Ez nem magas mérce?? Egy ici-picit?? De elkezdtem, végig Olit néztem aki olyan hülyén mosolyogva figyelt engem, mégis erőt adott... Bence zongorázott, meg minden... Tök jó volt! Csak olyan vörös fejem volt mint a ráké!!! Amikor a magas részhez értünk megijedtem... 

-I wanna sing... I wanna shout... - énekeltem - Read all about it aaaaaaaaaaaaaaaall! Oh,oh,oh,oh.... - amikor végre befejeztük, megkönnyebbültem. Oli rögtön megölelt:

-Nagyon szép volt! -mondta. Én kérdőn néztem a többiekre.

-Benned, egy hatalmas tehetség bújt el... - mondta Bence, erre a többiek bólogattak.

-Szandival tudunk gyakorolni... - mondta Peti.

-Hogy? - kérdeztem.

-Hát veled is kipróbálhatunk új dalokat... Elmondhatod a véleményed egyes produkciókról, dalokról, mozgásról, stb.

-Ja! Igazatok van! Szandi erre tökéletes lenne! - szólalt meg Ya Ou.

-Ok! Fel vagy véve! Holnap kezdesz velünk! De most menjünk aludni mert kimerültem-ásitozott Bence. Örülök, hogy tudok segiteni nekik, de én szégyenlős vagyok, még a szüleim előtt is! Imádok énekelni, egyedül, és a zuhany alatt.... Nem baj, elhatároztam, megteszek mindent amit kérnek, értük! 

 

Körülbelül egyszerre nyitottuk ki a szemünket, Olival és ő rögtön dumálni kezdett:

-Emlékszel, amikor a klipnél meg kellett csókolj? - mosolygott.

-Igen, azt sosem felejtem el. Akkor szenvedtem a legtöbbet...

-Nem-nem! Én jobban! Tudod, milyen nehéz volt megállni, hogy ne támadjalak le?

-Ugyanmár! Ezt csak mondod!

-Amikor vissza kellett rántsalak a lépcsőről, mindig féltem, mert akkor gyorsabban vert a szivem, és féltem, hogy vagy meghallod, és rájössz a titkomra, vagy belenézel a szemembe, és az elárul engem...

-Azért nem néztél a szemembe az első próbálkozásnál!!! - jöttem rá.

-Naa! Ügyes vagy! - kopogtak.

-Nem akarok zavarni! - jött be Sziki. - De elkezdjük a gyakorlást? Már mindenki fenn van!

-Ok megyünk! - szólt Oli, és miután rendbe hoztam magam, kimentünk... Imádtam segiteni nekik! Az olyan jó volt, mert először, együtt énekeltünk...

-Hé! Kipróbálunk egy olyat, hogy Bence,és Szandi duettezik? - tette fel a kérdést Ya Ou.

-Gyakorolnunk kéne! - mondta Seekie.

-Persze, de ők énekelnek, mi meg gitározunk.

-Hárman? - nézett rá Oli.

-Aha, első résznél én, aztán te, és végül Peti! - mosolygott.

-Köszi, hogy kérdezitek mit gondolok róla!

-Te úgy is énekelnél! - és lerendezett... Mindenki belement, úgyhogy le is szavaztak.

-De akkor mit énekeljünk? - tettem fel a legfontosabb kérdést.

-Just give me a reason! Te leszel Pink, Benny, meg a másik....

-Az baromi durva zene! Oda hang kell! - akadtam ki.

-Nektek kettőtöknek olyan hangotok van, mivel baromi magasan tudtok énekelni... - közbe akartam szólni, de Ya Ou, elkezdte a dalt, úgyhogy befogtam. A telón gyorsan benyomtam a puskát, mármint a dalszöveget... :D Amúgy szerintem gitár helyett, zongorázni kellett volna... De hát istenem:

-"Right from the start.... - kezdtem, és énekeltem... Az eleje még nem volt nehéz! És tök jó volt Benny-vel énekelni, csak nem szerettem azt a részt, amikor egyedül énekelek. - Just give me a reason, just a little bit's enough... Just a second, we're not broken just bent, and we can learn to love again! - énekeltünk és énekeltünk, amikor Oli gitározott, én ránéztem és figyeltem ahogy ott ül, és pengeti a húrokat... Gyönyörű ujjai van, meg kézfeje, és ááá! Megőrülök!!!!! Mikor vége volt ezt mondták:

-Baromi jó volt, de amikor Oli Úr gitározott Szandi tisztábban énekelt... - röhögtek ki.

-Hát igen, mert a pasim! Naa... Ne röhögjetek! - de én is röhögőgörcsöt kaptam... Hiába! A következő az volt hogy nekem ülnöm kllett a kanapén, és ők előadnak egy zenét, mintha szinpadon állnának... Táncolni is, meg ilyenek, nekem meg azt kellett figyeljem, és elmondanom a véleményem! Első dal, az a Radioactive volt... Szépen énekelték, az eleje ment, lefagytak és dúdoltak vagy nem tudom mit csináltak, még az is tetszett, hogy amikor Peti elkezdte kilépett, amikor befejezte visszalépett, és Ya Ou lépett ki, tök jó volt, tényleg... Amikor együtt énekeltek cukin összenéztek, meg minden volt egy kis mozgés benne de nem több annál ami kéne! Pont elég volt! Oli szólójától kirázott a hideg! Jól van vele elfogult vagyok! Ez pipa, gondoltam... A következő a Lady Marmeloune... Ajjajj, hát ez már durvább volt... Akkor már megőrültem a röhögéstől... Ilyen hülye mozgásokat raktak bele, meg Oli amikor rappelt,  nem is részletezem... Mindegy, de én meg szakadtam a röhögéstől. A végén kijelentettem:

-Ez durva volt! - és megint elért a röhögőgörcs... - Jó lenne de valami komótosabb mozgást... 

-Oli, neked van az olyan mozgásod amikor hullámoztatod, a karod, meg úgy mintha egy polip lennél! Na, azt kéne csinálnotok néha,  többit amit csináltatok az oké...

-Ezt nem Bozsekkal akartátok? - kérdeztem.

-Hát, úgy volt, hogy lehet ha el tud jönni, ő is jön, de ha nem tud, akkor nélküle is el tudjuk kezdeni! - lihegték, éneklés után.

-Viszont a tánc, az úgy lenne jól ahogy tavaly az Xfaktorban nyomtátok...

-Hogy is volt? - kérdezte Oli.

-Majd visszanézzük! - a kedvencem következett tőle, a Létezem! Ott pont jó volt minden risza meg minden! Imádtam, aztán, a the climb, a read all about it, a glad you came, a little things, a scream, a fire, a pompeii, a titanium, ezeket mind kijavitottam, és végül az embertelen dal... Oli amikor énekelt, mindig a "Van ami, annyira esztelen hogy csakis meztelen jó" résznél mindig felemelte a pólóját. És megláttam a cuki, enyhén kockás pocikáját :3

-Oké, tök jó lett volna, csak annyit érts meg hogy nem birom, ha felemeled a pólód... - fordultam Olihoz.

-Nem tetszik?

-Nekem igen, de nem szeretném hogy a többi csajnak is megtetszen, mert te az enyém vagy... 

-Jól van - mondott le. - De akkor mit csináljak?

-Te semmit, majd Ya Ou emelgeti a pólóját...

-Csajom van... - mondta.

-Akkor Sziki... 

-Nekem is!

-Mindenkinek van csaja?!! -akadtam ki... - Tudjátok mit? Akkor mindnyájan emeljétek... - a nap végére annyira elfáradtam, hogy csak beestem az ágyba, nem beszéltem Olival, még csak meg sem öleltem, csak elaludtam... 

 

A koncert! A nagy nap!!! Jajj, de izgultam...  Oli keltett fel hatkor (!!) 

-Jaj, hagyj már! 

-De hát készülődnünk kell, mert nem fogunk odaérni! - erre nagy nehezen elindultam a fürdő felé. Egy csőgatyát, kötött, de menő pulcsit, és egy sálat vettem fel... Cipőnek meg egy magasszárú Converse-t. Vérvörös rúsz, szempillasprirál, Givenchy parfüm, és a hajam... Azt csak simán kibontottam, és kifésültem! Azt hiszem kész voltam! Kiléptem, bementem a szobába:

-Csodálatos vagy! - mondta Oli.

-Köszi! Te sem nézel ki rosszul! Sőt! - ByTheWay-es póló, rá egy ilyen fekete kardigán, vagy nem tudom mi, és fekete csőgatya, majd a lábán egy hatalmas bakancs... 

-Mi a baj? - nézett rám.

-Semmi... - hazudtam.

-Látom hogy nyomaszt valami!

-Tudod halálosan izgulok! - erre nevetni kezdett.

-Te fel sem lépsz! Ha te ennyire izgulsz képzeld el mi mennyire! 

-Igazad van, de akkor is! Remélem bulizunk egy nagyot! - mosolyogtam rá.

-Biztos meg lesz... - kimentünk a nappaliba, és amikor -Bence belépett megkérdezett valamit:

-Nem baj, ha jön Zsuzsi is velünk? - kérdezte. 

-Dehogy! Ez szuper! Akkor nem leszek egyedül!! - mosolyogtam.

-Ya Ou, és Sziki barátnője is jön! 

-Szuper akkor megismerkedhetek velük! 

-Nem kell nagyon ismerkedned velük, hiszen már ismered... - motyogta Olivér.

-Mi?? Ki az ? - tettem fel a kérdést. Tényleg ki lehet az???

-Hát Ya Ou-é Melodi, és Szikié meg Fruzsi... Nem tudtad? - nézett rám Bence.

-Nem mondod! A te csajod meg Zsuzsi! Jéé, ez de jó, mindenki összejött azzal akivel aklipben volt! Ez szuper! - mosolyogtam, de a fiúk csak hülyén néztek rám, majd a kinos pillanat után elindultunk a kocsiba. Még szerencse, hogy olyan kocsi, volt hogy a csomagtartóban még fel lehet nyitni 3 ülést! Akkor pont befértünk! Ya Ou vezetett, az anyósülésre, majd Melodi ül... Középre Sziki, és majd Fruzsi, leghátulra meg Bence és Zsuzsi ezért Olival szét voltunk szedve, ő ment középre Fruzsi mellé, én meg mögé, Zsuzsi mellé. Elméletileg. Elindultunk felvenni a lányokat. Ahogy megláttam Zsuzsit, és beült mellém, átöleltük egymást, hogy végre találkozhattunk! Minden este, vagy kétesténként, folyton felhivtuk egymást, de már hiányzott hogy igazából beszélgessünk...

-Hallod, én nagyon izgulok! -mondta Zsuzsi, mire válaszoltam volna Oli hátrafordult, és helyettem válaszolt a kérdésre:

-Ja, otthon a Szandi is ezt mondta!

-Te fordulj előre! - nyomtam előre. 

-De unatkozom! - mondta. Erre előre raktam a kezem és turkálni kezdtem a hajában. - Igy már más! - mi meg tovább dumáltunl Zsuzsival.

-Nagyon de nagyon kiváncsi leszek mi lesz...

-Várjál már! Tényleg majdnem megfojtott Zsanett? - suttogtunk mert mellette Bence, előttem meg Oli.

-Ja! De lepofoztam mielőtt meghaltam volna... 

-Nem tudom elképzelni - kezdett röhögni.

-Oli is marhára lefagyott, vagy nem is tudom olyan gyorsan történt, hogy nem is kapcsolt, csak miután, lepofoztam. - erre röhögőgörcs érte Zsuzsit. Megláttam a mellette ülő Bencét, aki halálira unatkozott:

-Figyu, legyetek együtt, majd koncert közben a mi időnk lesz! - erre Zsuzsi bólintott, és ráhajolt a vállára. Édesek együtt! 

-Szandi - fordult hátra Oli - Szerinted csináljak egy videót, tudod mielőtt elindulnánk! 

-Ok, de siess, mert mindjárt ideér Melodi. - ugyanis már csak rá vártunk. Oli meg elvolt elővette az álom-telóm, és elinditotta a felvételt, szépen köszönt és ezt mondta:

"Sziasztok! Nemsokára elindulunk Szegednek! Pár óra és ott leszünk, egy kis készülődés és találkozunk 4 órakkor! Jók legyetek! Szép napot!" 

Pont mmire befejezte, érkezett Melodi, gyorsan kirakta még Oli a Facebookra, és elindultunk. Elővettem a telót, füles be, és zene on. Mit hallgattam? Természetesen, ByTheWay-t, de aztán úgy voltam vele, egész délután őket hallom, úgyhogy átraktam Imagine Dragons - Radioactive-ra, és James Artur - Impossible-ra, ja és Miley Cyrus - Wrecking ball-ra. Ezek ilyen depis számok, de egy kicsit megnyugtattak, nekitámasztottam a fejem, az üvegnek, és elaludtam. Akkor keltem fel, mikor lassultunk, majd megérkeztünk Szegedre... Oda, ahol születtem, később költöztünk el innen, itt nőttem fel! Olyan jó érzés fogott el. Egy pár ház, meg utca átalakult, de nem tévednék el. Elmentünk a Dóm mellett, amit megmutattam Olivérnek, aki marhára csodálkozott! Mivel a Tiszán lesz a koncert, nem oda mentünk készülődni, hanem a Tisza melletti házba, ahol kisminkelték a fiúkat, majd miután kimentek, tudtam a fiúk gyakorolni. Az a ház pont úgy volt, hogy ha kilépünk éppen mellettünk van az a feljáró vagy mi a fene, amin felmegyünk a szinpadra. Még senki nem volt ott. Ez jót jelent, mert akkor megúsztuk a koncert előtti dedikálást! Hurrá! Zsuzsival marhára izgultunk! Egymást nyugtattuk, és a fiúk meg énekelgettek, de halkan nehogy észrevegye valaki hogy a házban vannak. Fél négykor bejött egy nő:

-Fiúk fél óra múlva kezdünk, mostmár pihenjetek egy kicsit! És légyszives maradjatok nyugton! Nagyon sokan vannak! - majd kiment. A fiúkon látszott hogy mindjárt összeesnek! Odamentem Olihoz:

-Izgulsz? - mosolyogtam.

-Nagyon! 

-Tudom, hogy te leszel a legjobb!  - erre odajött Ya Ou - Ya Ou után - ezzel elment, de Benny jött oda - és Benny után - ő is elment és jött a negyedik - na meg persze Sziki után - mikor elmentek még odasúgtam neki. - Tudod hogy azelőbb vicceltem! Te vagy a legjobb! 

-Tudom! - az utolsó tiz percben hallottuk ahogy ezt ordibálják a rajongók torkuk szakadtából.

"ByTheWay, ByTheWay, ByTheWay!" "Gyertek, gyertek, gyertek...." Végül eljött az idő amikor menni kellett, mindegyik fiú odament a csajához, megfogta a kezét, és elindultunk. Mi Ya Ou után mentünk. Két lépést kellett volna tenni hogy felérjünk a szinpadra, de mégis egymillió lépésnek tűnt. Ahogy kiértünk vaku-vaku mindenfelől, őrjöngés, pacsizás, satöbbi. Nekünk, lányoknak legelöl volt a helyünk, mármint oda kellett hogy menjünk. Mögöttünk a tomboló tömeg, néha annyira előrejött hogy, ami előttünk volt korlát és a rajongók majdnem megfojtottak. Egyre nyomasztóbb volt, pedig még nem is énekeltek. Ahogy felmentek, mindenki kapott egy mikrofont:

-Sziasztok! - köszöntek. Erre mindenki vagy ujjongott, vagy visszakiabált, hogy Szia! Elindult a Radioactive zenéje, és énekelni kezdték, úgy mozogtak ahogy ma, Oli nem nézett rám, csak mosolygott a távolba. Kiváncsiságból hátra fordultam megnézni mennyien vannak. Mikor hátranéztem, bár ne tettem volna, mert annyian voltak, hogy rögtön összerándult a gyomrom. Azért jöttem ide hogy bulizzak nem azért hogy rosszul érezzem magam... Kicsit sok volt nekem minden, ezért beszaladtam a házba ahol volt még levegő, emlékszem Oli akkor nézett érdeklődve rám amikor berohantam, a könnyeimmel küszködtem amikor valaki bejött, azt hittem valamelyik barátom, de nem, ellenkezőleg. Zsanett:

-Na, mi van nem birod?

-Te mit keresel itt?

-Ugye milyen rossz érzés egy koncert? Egy teljes éve kellett hogy tűrjek, és mikor megszoktam, te veszed el tőlem!

-De te mondtad, hogy csak kihasználod, és ennyire harcolsz hogy visszaszerezd, odakinn vannak még hapsik, szedd fel őket! És szállj le rólunk!

-Te nem érted! Direkt szerveztem ezt a koncertet, hogy neked fájjon! Szivi! - jött oda hozzám, és megsimogatta az arcom.

-Ne érj hozzám!

-Mert? - és megint megcsinálta, de én már alapból kivoltam és nekimentem. Egy jobb-egyenest adtam neki, amitől megtántorodott, megkpaszkodott az asztalba én meg kimentem. Nagyon fájt a kezem, és sajnáltam. Márodjára ütöm meg, nem akarom, de muszáj! Folyton kihoz a sodromból. Mikor visszaértem a fiúk már a Blurred lines ment, tehát kihagytam a Lady marmeloune-t... Kár. Na mindegy. Ahogy visszamentem Oli le sem vettem rólam a szemét, és megint olyan cukin mosolygott rám, miközben énekelt, nagyon édi volt! Megnyugodtam egy kicsit, és az a hullámzás is király volt! A zene után ittak egy kicsit, addig Zsuzsihoz fordultam.

-Basszus, itt van Zsanett...

-Na nee! Ide is jött? 

-Ja... Áú, a kezem...

-Mi van vele?

-Öhm... Hát adtam egy jobb egyenest neki...

-Na ezt már nem hiszem! 

-Nézd! - és a kezébe nyomtam a kezem. Marhára piros volt és bedagadt.

-Hol volt?

-Bejött utánam a házba...

-Miért mentél be?

-Mert nem birom ezt az őrületet... Mindenki őrjöng, nem is lehet hallani a fiúkat... - de nem beszéltünk többet mert újra zenéltek a fiúk. Szabaditsd fel jött, szintén majdnem sirtam, és érdekes módon Bozsek is megérkezett, ezért a Standing alone-t Márkkal énekelték. Szuper-zúzós-metál-király volt! És énekeltek énekeltek, Oli végig engem nézett, és én meg őt! Nem törődtem, se Zsanettal, se a löktető kezemmel, csak néztem őt, és olyan volt mintha igy beszélgetnénk! A szemünkkel...Imádom őt! Láttam az arcán, hogy várja hogy vége legyen, hogy megkérdezze miért rohantam el... Mindegy... Innentől kezdve én is tomboltam, kizártam a világot! Zsuzsival énekeltük a zenéket, ahogy a rajongók többsége is. Mikor az utolsó dal jött, a fiúk a résznél, egyszerre emelték fel a pólójukat, mire mindenki lefagyott csak én nem... Mikor vége volt hálát adtam, hogy vége a kinzásnak, de még csak most kezdődött... 

-Még annyi... - kezdte Ya Ou

-Hogy ők akik... - folytatta Bence, és ránk mutatott

-Ott állnak elöl... - mondta Sziki is.

-A barátnőink... - nézett rám Oli. Mindenki elhallgatott semmi nem hallatszott csak a lihegése a fiúknak. -Gyertek fel! - mondta Oli. Zsuzsival le voltunk sokkolva, én bizonytalanul elindultam, és láttam a rajongók arcán, hogy legszivesebben bedobnának minket egy éhes oroszlán ketrecébe. 

-De romantikusak! - súgta a fülembe Zsuzsi. De én mentem Olihoz, ő meg Bencéhez, sőt mindenki a saját pasijához. Oli megszoritotta a kezem, mire felszisszentem, de nem vették észre, hál' istennek! Erre nem csinált semmit, csak lágyabban fogta a kezem. 

-Úgy gondoltuk, hogy ha már igy alakult meglepünk titeket azzal, hogy elmegyünk együtt oda -- mutatott Ya Ou,egy nagy épületbe - és válaszolunk a kérdésekre! Aztán partizunk egyet együtt! - erre mindenki ujjongani kezdett.

-Mikor akartad ezt nekem elmondani? - kérdeztem Olitól.

-Ne mondd hogy nem örülsz ennek! - mosolygott rám.

-Autogramm, és kép készités, a kérdéseitek után! Gyertek menjünk! - mondta Sziki és elindultunk, lementünk a szinpadról, és 5 perc múlva mi 8-an leültünk székekre amik egy asztal előtt volt. A rajongók előttünk álltak. Volt ott is egy korlát, nehogy valaki ellopja Oli cipőjét! :D

-Várjuk a kérdéseket! - kezdte Oli. 
-Ya Ou! Tesóddal szoktatok veszekedni?

-Á, soha... Hallgat rám! - mosolygott.

-Szeretlek Bence! De Oli te se vagy semmi... - kacsintott egy lány Olivérre... Ettől egyre jobban felidegesltem...

-Én is! .mondta a másik!

-Én téged szeretlek Ya Ou!

-Én meg Sziki téged, annyira magányos vagy!!!

-Oli, tudom, hogy szerelmes vagy Krasznaiba! - kiabálta be az egyik, mintha ott sem lennék.

-Nekem van barátnőm! - és felemelte a kezem.

-Mi van Zsanival?

-Hát vele szakitottam...

-És máris új csaj?

-Miért, nem csajozhatok?
-Hogy hivják?

-Szandi...

-Szandi - szólitott meg, jajj ne - hogy kerültél te Oli közelébe?

-Ez egy hosszú és bonyolult történet... - válaszoltam.

-Mondd el! Mondd el! Mondd el! - üvöltötték. Oli megszoritotta a kezem, hogy nyugodtan.

-Én 1 hónappal ezelőtt még utáltam a ByTheWay-t, mert a húgom Helga, csak Ya Ou-ról beszélt... Aztán egyik nap amikor futottam, elgázoltak... Amikor felkeltem egy idegen ágyban voltam, nagyon megijedtem, amikor Oli bejött... Mindent elmondott, hogy mi történt, és beszélgetni kezdtünk, egyre többet és többet....

-Hogy hogy szakitott Oli Zsanival?

-Úgy hogy - lépett előre Zsanett - hamisitott egy hangfelvételt, hogy minket szétválasszon Olikámmal....

-Már bocs, de te feküdtél össze fűvel-fával, amit nekem be is ismertél! Ezért szakitottatok mert bebizonyitottam... Csak magadnak köszönheted... - már nagon felidegesitett.

-Tegnap elég hülye fejet vágtál amikor majdnem megfojtottalak...

-De nem fojtottad meg, és miért nem? - kérdezte Oli. - Mert akkora pofont kaptál tőle, hogy szinte összerogytál. - erre mindenki röhögni kezdett Zsanett meg elszaladt. A rajongók egy csomó kérdést feltettek Szikinek, Bencének, majd mikor nem volt már több, jött a fényképezkedés. A fiúk elmentek egy falhoz, mi meg a  csajok ott ültünk a helyünkön, nagyban  beszélgettem Zsuzsival amikor odajött egy kisfiú hozzám:

-Kaphatok egy autogrammot?

-Ők adnak! - mutattam a fiúk felé.

-Tőlük már van! - mutatta a lapot, és alkoholos filcet nyújtott felém.

-Tőlem miért kérsz?

-Mert te vagy a felesége Olivérnek! - mondta, én meg aláirtam, mikor elment Zsuzsihoz szóltam:

-Hallotad? 

-Hallottam! De jó fej! - Oli jött oda hozzám. 

-Egy csomóan akarnak veled képet, gyere oda! - kérdőn néztem Zsuzsira, de elmentem. 

-Büszke vagyok rád! - mondta egy lány nekem, és fényképezkedtünk igy hatan.

-Te mázlista! - nézett valaki rám.

-Elloptad a pasim, de nem haragszom rád! - jött oda a harmadik lány. Mikor végre megszabadultam tőlük, a folyosóra mentem:

-Hé, te vagy Szandi! Csinálunk egy hülyéskedős képet? - kérdezte egy tini.

-Miért szeretne tőlem mindenki autogrammot, és képet?

-Mert, te vagy az álompasink csaja! Jóban vagyunk veled, hogy közelebb kerüljünk a pasidhoz...

-De kedves... -jegyeztem meg, de egye fene 4 képet csináltam a lánnyal, különböző pózban... Alig vártam hogy vége legyen, de akor jött a buli. Átmentünk egy tágas bárba, kézenfogva, és a jó zenékre táncolni kezdtünk, mondjuk idegesitett hogy vagy hozzám jöttek autogrammot kérni, vagy Olihoz, ezért alig tudtunk táncolni, amikor nem jött senki Oli elkapta a karom és magával húzott a bár folyosójára, ott is hallatzódott a zene, de ott csak ketten voltunk.

-Hmm. Milyen jó illatod van!  - húzott magához, Olivér.

-Becézhetlek?

-Ja, hogy szeretnél? Én is szeretnélek!

-Engem bárhogy hivhatsz, kivéve a cicát! 

-A kedvesem az jó?

-Hát, nekem jó, és neked mi legyen?

-Szerelmem és Drágám... - mosolygott.

-Oké, Drágám, és megcsókoltam. - tökre olyan volt mintha házasok lennénk. Hirtelen valaki ráugrott Olira.

-Szeretlek szerelmem! Egy puszit kapok?

-Szállj már le rólam! - erre leugrott a hátáról. - Ki a fene vagy te? - és a csaj lesmárolta, lefényképezte ahogy lesmárolta, és elszáguldott...

-Mi a ....? - kérdezte. Én meg elrohantam. Oli szaladt utánam, de a lánymosdó ajtaját becsaptam és ott sirtam.

-Szandi! Nyitsd ki!- dörömbölt - Bemegyek! - mondta de tudtam hogy úgyse jön be! Elegem volt, mindenből, Zsanettből, miért nem hagy minket békén?!!! A kezemet hideg viz alá raktam, mert annyira égni kezdett hogy nagyon durván éreztem magam. Azt hittem, hogy jó lesz a buli! Azt hittem, hogy nem lesznek ennyien! Miért szeretik ennyien Olivért? Vagy ha már mindenki előtt mondta Oli, hogy én vagyok a csaja miért nem értik meg?!!! Mindenkinek van saját élete! Ezzel most betelt a pohár! Oli meg csak egyre dörömbölt:

-Egyedül szeretnék lenni! -kiabáltam, erre elment, de 10 perccel később, megjelent Zsuzsi.

-Mi a baj? Oli küldött mert aggódik miattad.

-Elegem van....

-Zsanett??

-Nem! Zsanett nem ennyire egyszerű... Csókolóztunk, amikor valaki Olivér hátára ugrott, és amikor lejött onnan lesmárolta amit lefényképezett, és elrohant. Megszakitotta a csókunkat!!!!! Lesmárolta a pasim!!! És lefényképezte!!!!!! Biztos kinn lesz mindenhol!!!! És még el is rohant!!!! Úgy leütöttem volna!!!! 

-Nyugi, Szandi, csak....

-Mi az hogy nyugi?!!! Nem tudom mit csináljak! A szemem láttára csókolóztak, én meg csak álltam!!!

-Gyere, indulunk haza, jó? - ölelt át, és elindultunk a kocsi felé. Mindenki benn volt és megérkeztünk mi, beültünk leghátra, és Zsuzsi végig vigasztaltm de én csak bambultam kifele az ablakon és gondolkoztam.... Oli előttem ült, és láttam, hogy bánja! Rá nem haragudtam, csak arra a lányra! De rá nagyon! Mikor hazaértünk előre mentem, és hallottam, hogy amikor Oli kiszáll a kocsiból, Zsuzsi megpofozza..

-Te normális vagy? Csodálkozol, hogy ki van borulva? Miért nem toltad el magadtól a csajt, vagy valami! Ez most olyan mintha te is élvezted volna! Most it maradok estére, és a helyeden alszom! Nem kellesz neki még te is!!! Aludj a kanapén, vagy keress magadnak valamit! - hagyta ott Zsuzsi őt. Felmentem a szobába, és pizsmára átöltöztem majd befeküdtem az ágyba. Később Zsuzsi is megérkezett:

-Jobban vagy már?

-Nem... Nagyon durva voltál vele!

-Megérdemelte!

-Nem! A csaj a hibás!

-De ő is!

-Szerintem nem!

-Akkor miért nem beszéltél vele?

-Mert nem merek neki megbocsájtani! Én nem akarok idegösszeroppanásban meghalni, meg nem akarom hónaponta ugyanezt végigcsinálni!

-Emlékszel amikor valaki bekiabálta, hogy Szeretlek Bence, de Oli, te sem vagy semmi?

-Ja!

-Úgy beszélnek mintha ott sem lennénk!

-Levegőnek néznek! Nem tudom Zsanett hogy birta! - és beszélgettünk és beszélgettünk.. Hajnali egykor aludtam el, mert addig gondolkodtam mi lesz, és a végén rájöttem a megoldásra...