1. rész Pasik = csalódás

Okt. 16.

Tehát szerelem. Elmesélek mindent. Tegnapelőtt felszállt a buszra egy pasi. De nem akármilyen. Kreol, kék szemű, barna hajú, egy fejjel lehetett alacsonyabb nálam. Egy busszal mentünk, kerültem a tekintetét. Egy villamossal, és ott is. Aztán együtt gyalogoltunk, azt hittem hogy követ, de aztán rádöbbentem, hogy nem. A mi sulink mellett van egy fiúiskola. Ő odament én meg a normális gimibe. Rögtön megkerestem ma Naomie-t és elmeséltem, mindent. 

-Gyere! Nézzük meg! Mutasd meg melyik! - és odahúzott egy ablakhoz. Kinn szakadt az eső. És kinn volt egy osztály, és a tesitanár. Ezek kinn vannak szakadó esőben???!! Kerestem de nem találtam a hapsit. Mindegyikőjük, fehér, és neonzöld ruhába voltak. Ezek az iskola színei. Hirtelen mindegyik fekvőtámaszoni kezdett. Amelyik abbahagyta, vagy nem szabályosat csinált, a tesitanár leüvöltötte a fejét, és beküldték. Egyre kevesebben lettek... Végül 5en maradtak. Nálunk még nem csöngettek be. Egyszer csak megpillantottam Őt. Szépen csinálta, és a végén ő bírta legtovább. Nagyon fáradt volt, feltápászkodott, alig kapott levegőt, levette pólóját *-* és nyakába rakta. Fejét fogta és felnézett. Naomieval lebuktunk, huhh, majdnem észrevett. 

-Na, ő volt az! Amelyik legtovább bírta!

-Az? Tényleg cuki! 

-Mondtam! És minél többet látom, annál jobban belehabarodom! - becsöngettek. Beszaladtunk órára. Egész nap nem tudtam figyelni a tanárra, csak bámultam ki az ablakon várva a kicsöngőt, hogy hazarohanjak. Végül elkövetkezett ez a pillanat is. Az egyik barátom elkísért a buszmegállóba, Tony. Tony végig hülyéskedett csikizett. Egyszer csak egy ismerős alakot pillantottam meg a távolban. Igen, a pasi, akibe szerelmes vagyok. Nyalóka volt a szájába, és úgy jött, engem nem vett észre, szerencsére. Tonyval röhögtünk meg minden és amikor jött a busz elköszöntünk egymástól és felszálltunk. Mellém állt egy ritka ronda fiú. Kicsi, golyófej, kapafog, stb. Ez a ronda meg a szerelmem ismerték egymást, mert Ő odament ahhoz a gyerekhez, és röhögtek nevettek. Amikor éreztem magamon a fiú tekintetét, elővettem a telefonom, megnézni mennyi az idő. Erre ő is elővette. Hirtelen lerobbant a busz, és meg kellett várjuk a következőt. Amikor hazaértem rögtön felmentem a Facebbokra és rákerestem a gyerekre. Először a youtubeon. Ott mintha az ő képét láttam volna. Rákattintottam. Nem ő volt, de kiköpött úgy néztem ki, csak a videós gyereknek tiszta fehér volt a bőre, a másiknak meg kreol-féleség. Egész nap néztem a hasonmás videójit, akinek az volt a neve YouTubeon, hogy Kutita. Nem tudom honnan jött, a neve de vicces! :D  Amikor anya hazért komoly arccal ült le elém:

-Figyelj ide! Lehet hogy nem tetszik amit mondani fogok, de értsd meg!

-Mi az? - kérdeztem  fenyegetően. 

-A nővéred turnéjára Olaszországba megyünk.

-Na ne! Anya! Nekem miért kell menjek?!!!Menjetek ti! . én nem akarok menni!!!!

-Nem értem mi bajod, eddig szerettél volna jönni!

-Az eddig volt! - mondtam és felrohantam a szobámba, belevetettem magam az ágyamba, és sírni kezdtem. Pont most? Amikor végre tényleg szerelmes vagyok! Gyorsan dobtam még egy üzit Naomienak, és elaludtam. Rosszat álmoldtam. Azt hogy járunk a pasival, de aztán ő is otthagy a nővéremért. A fenébe az egész Linda hibája! Miért kellett neki énekesnő lenni? Sebész miért nem lehetett? Ajj... Na, mindegy, ez van, ezt kell elfogadni...

Erről a pasiról is lemondhatok.